Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima

Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima


„1986. április 26-án kezdődött Csernobilban minden idők legnagyobb atomerőmű-katasztrófája. Az akkori szovjet vezetés titkolózása miatt a világ napokig szinte semmit sem tudott róla... A Nobel-díjas fehérorosz írónő két évtizedet szánt a téma feldolgozására. Beszélt olyan emberekkel, akiket rögtön a katasztrófa után a helyszínre rendeltek, és a legveszélyesebb munkákat végeztették velük. Beszélt az özvegyekkel, akiknek csak a kitüntetések és az oklevelek maradtak. Beszélt azokkal, akik az erőmű közelében, a paraszti Atlantisszá vált Poléziában éltek – aztán bedeszkázták a kútjukat, és kitelepítették őket, vagy maradhattak a házukban, de eztán már úgy éltek, mint egy rezervátum lakói. Megismerjük az áldozatokat, a felelősöket és a szovjet virtusba belerokkant vakmerő önkénteseket. Megismerjük azokat, akik számára Csernobil filozófiai probléma, az atomkorszak utáni ember alapító mítosza, és azokat is, akik a szovjethatalom ellenségeit, a Nyugatot és az árulókat okolják érte. Csernobil nemcsak egyéni, családi, hanem nemzeti tragédia is. Nem szovjet, nem orosz, nem is ukrán, hanem fehérorosz nemzeti tragédia. A tízmilliós nemzetből több mint kétmillióan élnek szennyezett területen. Mert amikor a szovjet híradókban örömhírként közölték, hogy szerencsére nem Kijev felé szállt a radioaktív felhő, azt nem közölték, hogy Minszket és Fehéroroszországot borította el. Mivel a birodalom itt többször is erőszakkal állította meg a nemzetté válás folyamatát, sokan csak ekkor döbbentek rá, hogy az ő sorsuk más, maguknak kell kitalálniuk, hogyan menthetik meg az életüket. A gyarmati sorban élő nemzet a csernobili katasztrófával lépett be a világtörténelembe. Mert az afganisztáni háború és az atomkatasztrófa a birodalmat is romba döntötte. Csernobil minden szereplő számára korszakhatár. A boldog tudatlanság elvesztését jelenti, ahonnan csak hosszú idő után lehet eljutni a rezignált, keserű bölcsességig. Vannak, akik már eljutottak ide, és vannak, akik csak most indulnak el, mint a Szolzsenyicint olvasó falusi párttitkár. Egyesek menekülnek a zónából, másokat meg vonz az a terület, amelyet lassan visszahódít a természet. Csernobil nemcsak katasztrófa volt, hanem figyelmeztetés is. És Alekszijevics szerint minden nemzedéknek olvasnia kell a jövőnek hagyott jelekből. Csernobil ma is aktuális. És aktuális lesz még 48 ezer évig.”

 

 

A fotó forrása: libri.hu / kiadó: EURÓPA KÖNYVKIADÓ

 

Szvetlana Alekszijevics 1948-ban született ukrán és fehérorosz szülőktől az ukrajnai Sztanyiszlavban, de Fehéroroszországban nőtt fel. Iskolái elvégzése után helyi újságoknál dolgozott, majd a minszki Nyoman irodalmi lap munkatársa lett. Újságírói pályafutása során elbeszéléseket írt olyan drámai események szemtanúival készült interjúk alapján, mint a második világháború, a Szovjetunió afganisztáni háborúja, a Szovjetunió felbomlása vagy a csernobili atomkatasztrófa. A Lukasenko-rezsim üldöztetése miatt 2000-ben elhagyta Fehéroroszországot. Az International Cities of Refuge Network szervezet menedéket ajánlott neki és a következő évtizedben Párizsban, Göteborgban és Berlinben élt. 2011-ben visszaköltözött Minszkbe. Művei a szovjet és a posztszovjet emberek érzelmi történeteinek irodalmi krónikái. Első könyve, A háború nem asszonyi dolog 1985-ben jelent meg, majd többször újranyomták és több mint kétmillió példányban adták el. A regény nők monológjaiból áll, akik a háború kegyetlenségéről, a nők szerepéről és szenvedéseiről beszélnek. A könyvet a szovjet hatóságok betiltották, illegálisan terjedt, csak a gorbacsovi glasznoszty idején lehetett publikálni.

 

 

Forrás:

libri.hu

wikipedia

Felső kép: Wendelin_Jacober / pixabay

Tetszett a cikk?

 

 

1001Könyv cikkek

Kazuo Ishiguro: Napok romjai
Szépirodalom, Kortárs külföldi irodalom
A Napok romjai egy komornyik szemszögéből ábrázolja a második világháború sújtotta Angliát.
Az Ózban több mint 100 állatot öltek meg
Gyermek és ifjúsági, Mesekönyvek
Tanmesének mutatják be, de az eredeti történet szereplőinek kezéhez valójában vér tapad.
Murakami Haruki: Férfiak nő nélkül – 2015
Novellás kötet / Kisregény, Kortárs novellás kötet
Murakami novellahősei olyan férfiak, akiket elhagyott (vagy épp elhagyni készül) egy nő, ürességet hagyva maga után.
Hosszú könyves kihívás 2024
Kihívások, Hosszútávú kihívás
Mit olvassunk, hogy sokáig tartson? 2024 nálam a hosszú könyvek éve lesz. Összesen öt ilyen könyv került a list ...
Így csökkentsd az olvasatlan könyveidet
Blog, Egyéb írások
Tipp azoknak, akik nem a NE VEGYÉL TÖBB KÖNYVET javaslattal szeretnék csökkenteni olvasatlan regényeiket.
Stephen King: A remény rabjai
Novellás kötet / Kisregény, Kortárs novellás kötet
Négy kisregény található a könyvben.
Dan Millman: A békés harcos útja
További könyvek, Ezotéria
A világsikerű regényből készült mozifilmet 2006-ban mutatták be Amerikában.
Kinek a munkája nehezebb?
Gyermek és ifjúsági, Mesesarok
Kurd népmese.
Ma van a Könyvajándékozás Napja
Könyves hírek / Aktuális, Jeles napok
Ma van a Nemzetközi Könyvajándékozás Napja, ezért ajándékozz könyvet bárkinek – mert könyvet adni JÓ!

További 1001könyv cikkek »

 

....