Négy Stephen King könyv, ami FANTASY

Négy Stephen King könyv, ami FANTASY


Szeptember 20-án érkezik Stephen King legújabb regénye TÜNDÉRMESE címmel, ami ezúttal a fantasy címkét viseli a horror helyett. A nagy Stephen King rajongók tudják, hogy az író nemcsak horror műfajban alkot, hanem rendkívül jó fantasy történeteket is megírt. Az új megjelenés miatt pedig én is összegyűjtöttem néhányat a kedvenceim közül. A könyvbemutató mellett néhány érdekesség is helyet kap a népszerű íróról.

Azt meg kell, hogy mondjam, Stephen King a legjobb példa arra, hogy nem helyes valakit belehelyezni egy dobozba, vagyis beskatulyázni. Évekig azért nem olvastam tőle semmit, mert elhittem azt, hogy minden egyes története horror, én pedig azt nem igazán szeretem. Azok a történetek tudnak "elvarázsolni”, amik hetekkel később is velem maradnak, és nehezen tudok elszakadni tőlük, tanulok belőlük és elgondolkodtatnak. Számomra pedig a horror egyszerű rémisztgetés, amin nem gondolkodni, hanem csak félni kell, és így valójában csak az időmet rabolja. Aztán mégis esélyt adtam Ragyogásnak, majd a Carrie-nek, és azóta Stephen King rajongója lettem. Nincs hónap, hogy ne fedeznék fel valami újat tőle, a történetei üzenetében sokkal több van, mint rémisztgetés, és ha az ember megtanul a sorok között – IS – olvasni, akkor arra is ráébred, hogy kevés olyan másik író van, akitől ennyit lehet tanulni, mint Stephen Kingtől.

 


 

 

Itt van néhány RÉMÁLOM King életéből, ami lehet, hogy Számodra is új

  • Annak ellenére, hogy főleg hátborzongató történetekkel ijesztgeti olvasóit, ő maga is retteg sok mindentől. Gyermekként például irtózott a pókoktól, a bohócoktól és attól, hogy beleesik a WC-be.
  • Betegesen fél a 13-as számtól, ugyanis Stephen King triszkaidekafóbiában szenved, ami azt jelenti, hogy a 13-as szám és annak többszörösei megrémítik őt. Egyszer erről azt nyilatkozta a Playboynak: „Ez annyira súlyos nálam, hogy ha a 13. oldalnál, vagy annak valamelyik többszörösénél járok, sohasem hagyom abba az írást. Addig folytatom a gépelést, amíg el nem érek egy biztonságos számhoz. Amikor olvasok, nem állok meg a 94., 193., vagy 382. oldalon, mivel ezeknek a számoknak az összege = 13.”
  • A 13-as számhoz fűződik még egy szokása az írónak. King annyira komolyan veszi ezt a félelmet, hogy habár házának hátsó lépcsője pontosan 13 lépcsőfokból áll, de az utolsó előtti fokot mindig átlépi, hogy csak 12 lépést tegyen meg. „Végül is 13 lépés volt az angol akasztófán is 1900-ig” – mondta egyszer.
  • A haláltól egyáltalán nem fél, viszont attól, hogy Alzheimer-kórban fog szenvedni, igen.
  • 4-5 éves lehetett, amikor bébiszittere gyakran bántalmazta őt. A szekrénybe zárta, a kanapéra nyomta, de előfordult az is, hogy az arcába szellentett. King erről később így beszélt Az Írásról című könyvében: „Felkészített az irodalmi kritikákra. Akinek egy százkilós bébiszitter fingik az arcába, miközben azt kiáltja, Pú!, az nem igen ijed meg a The Village Voice kritikájától.”
  • Mivel a kiadó egy szerzőtől csak egy könyvet közölt évente – és Kinggel sem akart kivételt tenni –, ezért az író megalkotta Richard Bachman alteregóját. Amikor kiderült, hogy Richard Bachman mögött King áll, akkor az alteregó meghalt rákban. Érdekesség az álnévvel kapcsolatban az is, hogy a Sorvadj el! című történet a Bachman írói álnév alatt született, és „csak” 28.000 példányban kelt el, amint kiderült, hogy az író valójában Stephen King, azonnal 280.000-re ugrott az eladások száma.
  • Szintén Richard Bachman nevéhez fűződik a következő történet is. Első írása tartalmazott egy iskolai lövöldözést is, és mivel akkoriban négy valóságos lövöldözés is történt középiskolában, King arra kérte a könyvesboltok eladóit, hogy vegyék le a polcokról a történetét.
  • 1991. április 20-án egy fanatikus rajongó betört a King házba, ahol bombával fenyegette az író szintén író feleségét, Tabithát. A betörő azt állította, hogy a Misery című novellát King a nagynénjétől lopta el. Szerencsére Tabitha kijutott a házból és szólt a rendőrségnek, az őrült rajongót pedig 18 hónapra börtönbe zárták.
  • King minden délután – írás után – sétálni indul és egy ilyen alkalommal, 1999. június 19-én elütötte őt egy autó. Kb. 4 métert repült az ütközés következtében; súlyos sérüléseket szenvedett. A vezető Bryan Edwin Smith volt, aki el volt foglalva a kutyájával, s a balesettel komoly problémát okozott Kingnek. Felépülése hosszú folyamat volt, öt műtét is szükségessé vált. Három hétig kórházban feküdt komoly fájdalmakkal, beszakadt a tüdeje, többszörös lábtörést szenvedett, a koponyája és a csípője is súlyosan sérült, és még az is felmerült, hogy amputálni kell az egyik lábát, de végül erre szerencsére nem került sor; a kórházból kikerülve 24 kg-t fogyott. Elviselhetetlen fájdalmai ellenére 5 héttel a baleset után újra írni kezdett. Ami pedig a kocsival és a sofőrrel történt, az majdnem olyan, mint egy tipikus King sztori. Ugyanis ő maga megvásárolta a járgányt, saját kezűleg szerette volna szétboncolni, de a furgon végül egy autótemető zúzdájában végezte. Nem kerülte el végzetét a sofőr sem: a 43 éves Edwin Smith egy évvel a balesetet követően váratlanul elhunyt.
  • King lefekvéskor minden egyes alkalommal ügyel arra, hogy a lábfejei gondosan be legyenek takarva, nehogy egy hideg kéz megragadja őket. „A takarók mágikus dolgok, a mumusok kriptonitjai” – nyilatkozta erről.

 
 

Forrás: thetimes.co.uk / GETTY IMAGES

 

4 Stephen King könyv, ami nem HORROR

Véleményem szerint King távol áll egy egyszerű horror írótól, ő sokkal nagyobb zseni annál. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a most említésre kerülő könyvek, amelyek inkább fantasy, mint horror műfajba sorolhatók, ezért számomra különösen kedvesek. Az utóbbi időben egyre több olyan történet akad "véletlenül” a kezembe King által megalkotva, amely fantasy műfajban íródott. Megmondom őszintén, ha három különböző zsánerű, típusú, műfajú stb. könyvet kellene meghatároznom kedvencemként, a fantasy biztos, hogy bekerülne a hármas listába, mégsem tudatosan keresem az ilyen könyveket, legalábbis Kingtől nem. Számomra ezek a könyvek a letehetetlen kategóriába kerültek, bár nem mind kapott pozitív kritikát az olvasóktól, én mégis hálás vagyok, hogy megismerhettem ezeket a sokszor drámai – papírzsebkendőt követelő – történeteket.

 

1. Az Intézet

2019-ben jelent meg ez a könyve az írónak, és nekem hamar nagy kedvenc lett. Sokan hasonlítják az X-men-hez, de mivel azt nem láttam, és nem is olvastam, ezért nem tudok ehhez mit hozzáfűzni, bár King is azt mondta erről a regényéről egyszer, hogy ez az ő saját X-men-je. A történet nagyrészt egy világtól elzárt intézetben játszódik, ahol olyan gyerekek "élnek", akiket elraboltak, családjukat pedig meggyilkolták. Mindannyian különleges, természetfeletti képességekkel rendelkező gyerekek és a szigorúan őrzött intézményt igazgató Mrs. Sigsby egyetlen célja az, hogy könyörtelenül kinyerje a gyerekek erejét, nem riadva vissza semmilyen eszköztől célja elérése érdekében. A karakterek színesek, megható és borzalmas jelenetek váltják egymást, miközben folyamatosan drukkolunk, hogy a rossz elnyerje büntetését, és a jó győzedelmeskedjen felette. De mint ahogy King történeteinek többségében, így ebben a világban sem biztos, hogy a jó győzedelmeskedik.

 

Forrás: geekz.444.hu

 

2. A hosszú menetelés

 

Készítette: Gerry Grace art

 

Stephen King regényét az Éhezők viadalához hasonlítják, de szerintem csak a kegyetlen, kétségbeesett világ az, ami hasonlít a két regényben. Richard Bachman néven írta King ezt a korai, 1979-es regényét, ami számomra rendkívül nyomasztó, mégis zseniális volt. Amerikát diktatúra uralja, és a fiatal fiúk számára egyetlen kiugrási lehetőség van: a HOSSZÚ MENETELÉS, amelyet minden évben megrendeznek és a tévé is közvetíti. Száz fiú vesz részt a megadott útvonalon, gyalog, és legalább négy mérföld per órás átlagsebességgel kell teljesíteni. Csak egy győztes lehet, a lemaradókat ott helyben katonák végzik ki. Döbbenetes világot tár elénk King, és olyan alaposan dolgozza ki a karaktereket, és olyan részletességgel meséli el a történetet, hogy az egész nagyon emberivé és valóságossá válik, számtalanszor elképzeltem, én vajon el jutnék-e végig az úton, egyáltalán meddig bírtam volna?

 

3. Csipkerózsikák

Inkább fantasy ez, nem horror. Bizonyos részei gyilkosak, embereket széttépnek, lelőnek és szörnyű módokon meggyilkolnak, de nincs benne kísértet, sem ijesztő bohóc” – mondta erről a remekműről Owen King, mert hogy Stephen King ezúttal fiával együtt írt meg egy remekművet. A kérdés az, vajon mi történik akkor, ha egy szép napon a nők "eltűnnek" a férfiak világából?

 

 

Stephen King és fia Owen King; Fotó: Astrid Stawiarz / Getty Images

 

A Kingek "meséjében" a nők elalszanak és nem ébrednek fel többé. Körbeveszi őket egy ismeretlen fehérjéből képződő pókhálószerű hártya, amely olyan, mint a selyemgubó. Ha az alvó nőket felébresztik, akkor vadak és erőszakosak lesznek. Egy istenháta mögötti helyen, Dooling női börtönében azonban van valaki, aki elalszik és utána felébred. Vajon az ő esetében valami rendellenességről van-e szó, amit érdemes lenne tanulmányozni, hogy kiderüljön, mi okozza mások alvásproblémáját, vagy talán Eve Black démon, és ő maga okozza a megmagyarázhatatlan jelenséget? Miközben igyekeznek magyarázatot találni a különös helyzetre, a csupa férfi világban elszabadul a pokol…

 

Forrás: file770.com

 

4. A setét torony

Valahol azt olvastam, hogy A setét torony című művét tartja élete alkotásának Stephen King. Ez ugyanis az összes regényét összeköti. Egy harcos, egy varázsló, mesterséges intelligenciák és időugrások: ez King világa. 


King mindig is nagy Tolkien-rajongó volt és a nagy előd hatására alkotta meg saját fantasy-univerzumát. A setét toronyban egy párhuzamos univerzumot hozott létre. A történet főszereplője Roland, a harcos, akinek az a küldetése, hogy eljusson a Setét Toronyhoz, mielőtt elpusztul a világ. Valószínűleg King sem sejtette, hogy a történet egy sorozattá fejlődik, hiszen a sztori nem azonnal formálódott meg az író fejében. Csupán az első mondat állt készen régóta: "A feketébe öltözött ember a sivatagon át menekült, a harcos pedig követte." Így lett az első kötet címe: A harcos, amit még 6 másik követett a sorozat részeként, illetve plusz egy, ami inkább visszaemlékezés, és így ki is lóg a sorból. A történet fő karaktere, Roland Deschain már az elején is ritka érdekes személy, és ahogy alakul a sztori, úgy fejlődik, változik az ő személye is. Míg a történet elején kemény és keserű, úgy lesz a végére egyre emberibb.


 

Forrás: pixabay.com


Az első részből egyébként, A harcos címmel film is készült Idris Elba és Matthew McConaughey főszereplésével.

 

Ez az írás eredetileg a Napi1Story magazinban jelent meg, IDE kattintva a többi érdekes történetet is elolvashatod.

 

Forrás:      

Felső kép: Leemage/Corbis via Getty Images

Könyvek: libri.hu

Tetszett a cikk?

 

1001Könyv cikkek

További 1001könyv cikkek »

 

....