5 híresség – 5 könyv; 1. rész

5 híresség – 5 könyv; 1. rész


Egy nagyon izgalmas sorozattal készültem. Sok-sok kedvenc filmsztárunk elárulta interjúk során, hogy melyik könyv a kedvence. Most ezt osztom meg veletek. Ha érdekel titeket, mit olvasnak kedvenceitek, akkor tartsatok velem.

 

Zoë Saldana kedvenc könyve – Stephen King: A remény rabjai

    

A fotók forrása: libri.hu / kiadó: EURÓPA KÖNYVKIADÓ; wikipedia (Dick Thomas Johnson)

 

Zoë Saldana, az Avatar és a Galaxis őrzői filmek sztárja mindössze 11-12 éves lehetett, amikor elolvasott Stephen Kingtől négy rövidebb történetet, azóta az író nagy rajongója.

„Stephen King valóban az emberi pszichológiáról és annak legsötétebb vonatkozásairól ír, azonban rengeteg szépség és felszabadulás is van a történeteiben. A remény rabjai a kedvencem. Az egyik főszereplő, Andy sosem veszítette el a reményt, míg Red találkozásuk kezdetén kétségbeesett volt. Végül átragadt rá Andy reménye. Ennek a történetnek van a legcsodálatosabb befejezése. Három napig sírtam, miután elolvastam.”

Fülszöveg: Mit tehet a fogoly, ha életfogytiglanra ítélték? Ha senki nem hiszi el, hogy ártatlan? Miben bízzon? A kegyelemben? A szökésben? Megannyi kérdés, amelyre King letehetetlen könyvének végén, de csakis a legvégén kapjuk meg a feleletet.

 

Timothée Chalamet kedvenc könyve – George Orwell: 1984

     

A fotó forrása: wikipedia (Maximilian Bühn); libri.hu / kiadó: LAZI KÖNYVKIADÓ

 

A Szólíts a neveden és számos más irodalmi alkotás filmadaptációjának szereplője George Orwell 1984 című regényét ajánlja újra és újra. A szatirikus politikai regény és szerelmi történet olyan disztópia (negatív utópia), amelyben a felügyelő állam tökéletes alkalmazkodást követel a polgároktól hazugságokkal, félelemkeltéssel és kegyetlen büntetésekkel. Az 1949-ben kiadott mű Orwell legnépszerűbb munkája, és az „orwelli” jelzőt ennek világára használjuk.

Fülszöveg: George Orwell zseniális disztópiáját 1948-ban írta meg, de mit sem veszített aktualitásából. Az író által bevezetett fogalmak, mint például a Nagy Testvér, a Gondolatrendőrség, a 101-es szoba, vagy az olyan mondatok, mint: „a szabadság az, ha szabadon kimondható, hogy kettő meg kettő az négy” a mai napig erősen hatnak. Egy olyan világ jelenik meg ebben a műben, ahol a rendszer legfőbb célja az emberek fölötti totális hatalom megszerzése legbelsőbb lényegük megtörésével, elméjük ízekre szedésével és teljes átalakításával. Ehhez minden létező eszközt bevetnek, a beszélt nyelv – és ezáltal a gondolatok – egyre erőteljesebb redukálásától kezdve az állandó megfigyelésen át (a Nagy Testvér mindent lát), az agymosáson, tudatmanipuláción, a legrafináltabb testi- és lelki kínzásokon keresztül a történelemhamisításig, míg végül: „Soha többé nem leszel képes normális emberi érzésekre. Minden meghal benned... Üres leszel. Kipréselünk belőled mindent, aztán megtöltünk önmagunkkal."

 

Bradley Cooper kedvenc könyve – Vladimir Nabokov: Lolita

       

A fotó forrása: libri.hu / kiadó: HELIKON KIADÓ; wikipedia (Raph_PH)

 

Bradley Cooper az évtized legjobb vígjátékának tartott Másnaposok című film egyik sztárja. Nemrég egy interjúban elárulta, mely könyvek voltak rá nagy hatással, és irodalmi kedvencét is megnevezte. A Lolita, az orosz-amerikai író, Vladimir Nabokov 1959-es regénye Cooper listáján az első helyre került. A szerző írásairól Cooper azt mondta: „Nabokov történetei zseniálisak, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az angol volt a harmadik nyelve.”

Fülszöveg: "Egyesek tévképzetével ellentétben őt természetesen képtelen lettem volna megölni. Tudják, szerettem. Szerelem volt első látásra, utolsó látásra, örökkön-örökké tartó látásra." "A Lolita bizonyos értelemben túlságosan nagy regény. Úgy zúdul rá az olvasóra, mint valami kábítószer, amely erősebb, mint bármelyik, amit eddig felfedeztek vagy létrehoztak... A Lolita kegyetlen könyv a kegyetlenségről." Martin Amis írta ezt Nabokov leghíresebb regényéről: egyike annak a számos – vagy inkább számtalan jelentős írónak –, akikre nemcsak a Lolita, hanem az egész nabokovi életmű óriási hatással volt. A Lolita, melyet annak idején meg sem akartak jelentetni merészen szexuális tartalmas miatt (s mert a regénybeli elbeszélő egy helyenként rokonszenvesnek tetsző pedofil), ma már igazi klasszikus, sőt minden idők egyik leghíresebb regénye. Két kiváló film is készült belőle (Stanley Kubrick, illetve Adrian Lyne rendezésében), és könyvtárnyi tanulmányt írtak róla: a tudós kutatók a szerző szinte minden egyes mondatát elemezték és értelmezték már. Lolita, a "nimfácska", a világirodalom egyik legtragikusabb és legrejtélyesebb hőse: amit tudunk róla, azt csak Humbert Humberttől tudjuk, a mű aberrált és kifinomult szadista elbeszélőjétől – s talán éppen ezért vált ki annyi különféle érzést a különböző olvasókból. Amihez persze a könyv bámulatos nyelvi és gondolati gazdagsága is hozzájárul – a Lolita a szó szoros értelmében "kiolvashatatlan" könyv, amely mindig újabb és újabb szépségeit mutatja meg, ha próbálunk a mélyére hatolni.


Daniel Radcliffe kedvenc könyve – Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita

      

A fotó forrása: wikipedia (Philip Romano); libri.hu / kiadó: EURÓPA KÖNYVKIADÓ

 

Bár Daniel Radcliffe szerepelhetett az egyik legsikeresebb könyv filmes adaptációjában, a Harry Potter sztár kedvenc alkotása mégsem a J.K. Rowling által megálmodott sorozat, hanem egy klasszikusért rajong, amit úgy jellemzett egy interjúban, hogy „a képzelet, az őrület, a szatíra, a humor és a szív legnagyobb robbanása.” A Mester és Margarita Mihail Bulgakov orosz író regénye, amelyet élete fő művének tartott. A Mester és Margarita nemcsak a 20. századi orosz, hanem egyben az egyetemes irodalom egyik csúcsa; sokrétegű és megjelenése óta sokféleképpen értelmezett alkotás, amelyben sok műfaj és stílus (romantika, realizmus, groteszk) keveredik, s ennek ellenére mégis többé-kevésbé egységes egészet alkot.

Fülszöveg: Szokatlan a műalkotás sorsa. Szokatlan, hogy egy regény, amelyet negyedszázaddal írójának halála után publikálnak először, egyszeriben a nemzetközi érdeklődés középpontjába kerül, a huszadik századi világirodalom remekei közé sorolják, szerzőjét pedig Kafkával, Joyce-szal emlegetik egy sorban. A modern szatíra, a fantasztikus, a groteszk és az intellektuális próza elemeit egyesítő regény a mai kor emberének nagy problémáira keresi a választ: mi a mértéke jónak és gonosznak az olyan egyéniségnél, akinek mérhetetlen hatalom összpontosul a kezében? Hol az igazság határa a teremtő indulat sodrásában? S kinek a gondja, hogy a humanizmus eszményeire vigyázzon közben? A regényben, akár a középkori misztériumjátékokban, három, egymással szoros logikai kapcsolatban álló síkon bonyolódik a cselekmény: a fantasztikum, a valóság és az elvont filozófia síkján. Mindhárom jelen van, ahogyan a Sátán, Jesua-Jézus, a szimbolikus értelmezésű Mester és a harmincas évek Moszkvájának gogoli torzítású furcsa figurái is jelen vannak. A filozófiai mondanivalót az önmagában is lenyűgöző betétregény summázza: Bulgakov sajátos adaptációjában Jézus magányos idealista, szemben az embertelen, számító hatalmat képviselő, okos Ponczius Pilátussal. Bulgakov nem formulákban fogalmaz, gondolkodásra, a mélyebb morális-társadalmi összefüggések önálló felismerésére készteti olvasóját.


Jamie Chung kedvenc könyve – Adam Johnson: The Orphan Master's Son – Az ellopott élet - 2014

    

A fotó forrása: libri.hu / kiadó: KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ; wikipedia (David Shankbone)

 

Az amerikai színésznő és egykori reality televíziós személyiség, Jamie Chung kedvenc könyve az Adam Johnson által megírt Az ellopott élet. „A regény megmutatja az emberek tragédiáit és félelmeit, amit Észak-Koreában élnek át. Alázatos dolog megismerni és bepillantást nyerni egy másik kultúrába.”

Fülszöveg: Nagyregény, felzaklató irodalmi felfedezőút: életút, amit végigkövetünk jeges vizeken, sötét alagutakon és hátborzongató, föld alatti vallatószobákon át, a világ legrejtélyesebb diktatúrájában, Észak-Koreában. A hányatott sorsú Pak Dzsun Do anyja eltűnt az énekesnőt valójában elrabolták Phenjanba. Befolyásos apja a Hosszú Holnapok árvaház, valójában gyermek-munkatábor vezetője. A fiú itt ízleli meg először a hatalmat, ő dönti el, kik kapnak enni, és kiket küldenek ki külső munkára. Dzsun Do hűségével és éles ösztöneivel magára irányítja az állami vezetők figyelmét, egyre magasabb pozíciókba kerül, és ezzel elindul azon az úton, amelyről már nincs visszatérés. A világ leghatalmasabb nemzetének alázatos polgára aminek Dzsun Do tartja magát hivatásos emberrabló lesz, akinek a változó szabályok, az erőszak, az önkény valamint a koreai legfőbb vezetők zsarnoki követelései között kell lavíroznia, hogy életben maradhasson. Amikor eljut a legvégső határáig annak, amit az ember még képes elviselni, vakmerően vállalja Kim Dzsongil riválisának veszélyes szerepét, hogy megmentse szerelmét, a híres színésznőt. Szan Mun annyira tiszta, hogy még azt sem tudja, milyen egy éhező ember.

 

 

Forrás:

redbookmag.com

oprah.com

ranker.com

libri.hu

wikipedia

Felső kép: pexels / Andrea Piacquadio

Tetszett a cikk?

 

1001Könyv cikkek

További 1001könyv cikkek »

 

....