Kinek a munkája nehezebb?

Kinek a munkája nehezebb?


Kurd népmese


Egy faluban éldegélt egy ember, meg egy asszony. Gyermekük nem volt. Nyáron az ember pásztornak állt, a mások juhait legeltette, az asszony meg otthon maradt. Mikor az ember hazament a legelőről, mindig azt mondta:

– Hallod-e, te asszony, én egész nap a mezőt meg a hegyeket járom a juhokkal, ha esik, ha fúj, te meg egész nap itthon vagy a jó melegben. Mi gondod van neked? Semmi.




Megharagudott az asszony, és egy reggel azt mondta az urának:

– Te maradj itthon, ma én megyek ki a juhokkal.

Megörült az ember:

– Jól van, csak mondd meg, mit kell csinálnom!

– Takarítsd ki a házat, etesd meg a kotlóst meg a csirkéket, és ereszd ki őket a tyúkólból. Csak vigyázz, hogy a csirkék szét ne széledjenek, és el ne hordja őket a héja! Aztán rostálj lisztet. A lisztből kavarints tésztát. Fűts be a kemencébe, főzz ebédet, süsd meg a lángost. Délben fejd meg a kecskét meg a juhokat, szűrd el a tejet, forrald fel, várd meg, míg kihűl egy kicsit, aztán öntsd szét csöbrökbe, és készíts kovászt, mert holnap cipót sütök. Itt a gyapjú, fonj belőle fonalat, ha megjövök, kötök harisnyát meg ujjast télire. A trágyából csinálj gyorsan korongokat, hogy télen legyen mivel fűteni. A tegnapi aludttejből köpülj vajat, mert különben megromlik. A ruhát is beáztattam, a szövésbe is belefogtam, de azt megcsinálom, majd ha este megjövök.

– Eridj csak, asszony – kiáltotta az ember −, megcsinálok én mindent, csakhogy végre egyszer itthon pihenhetek!

Elment az asszony juhot legeltetni, az ember meg kitakarította a házat, ahogy az asszony meghagyta, aztán megetette a tyúkot meg a kiscsibéket. A csibéket hosszú madzagon odakötötte az anyjukhoz, hogy szét ne széledjenek. Aztán befutott a kemencébe, feltette az ebédet.




Egyszerre csak úgy hallotta, mintha odakinn, magasan a levegőben tyúk kotkodácsolna. Elcsodálkozott, kifutott a házból, hát látja ám, hogy a héja egy csibét visz a körme közt, a többi a tyúkkal együtt a madzagon lóg. A tyúk kotkodál ijedtében. Az ember utána vetette magát a héjának, el akarta kapni a madzagot, sokáig futott, de nem érte utol. A héja eltűnt a hegy mögött.

Mikor visszament a házba, látta, hogy a tűz kialudt, a víz elfőtt, a kása odaégett. Megint tüzet rakott, öntött a zsákból lisztet a szitába, és hozzáfogott, hogy megszitálja, de akkor eszébe jutott, hogy az idő repül, a munka meg sok: “Hátamra kötöm én az aludttejes csuprot. Míg a lisztet rostálom, a vaj magától is megköpülődik!”

Úgy is tett.

Míg a lisztet rostálta, a csupor hol jobbra lődörgött a hátán, hol meg balra, és lassacskán elkészült a vaj. Nagyon megörült az ember, hogy milyen leleményes volt.

De megint megjárta.

Állva kényelmetlen volt a tésztát kavarni, letérdelt hát, a csupor meg felfordult, és mind kicsurgott belőle, ami benne volt. Az ember nagy üggyel-bajjal leoldotta a hátáról a csuprot, felmosta a padlót, felhintette hamuval, hogy hamarabb megszáradjon.

És megint a tésztához látott. Mikor elkészült vele, látta, hogy meleg a kemence, beletette a tésztát.

Az ajtó előtt bégetni kezdtek a juhok. Az ember kapta a rézcsöbröt, és futott, hogy megfejje őket. Először a juhokat fejte meg. Nem volt könnyű, mert nem voltak a kezéhez szokva. Mikor aztán a kecskét kezdte fejni, az kétszer is kiszakította magát a kezéből, harmadszorra meg úgy felrúgta a csöbröt, hogy a fele se maradt benne a tejnek.

Nagyon elfáradt az ember. Mikor végre megfejte a juhokat is, a kecskét is, visszament a házba – hát a lángos mind megégett. Gondolta, legalább a tejet felforralja. “Nem bajlódok a kemencével, rakok tüzet odakinn, azon forralom fel a tejet – gondolta -, úgy könnyebb is, meg gyorsabb is.”

Már a csillagok is feljöttek, sötét volt az udvaron. Tüzet rakott, fölébe akasztotta a rézcsöbröt, fogott egy kanalat, és kevergette a tejet, hogy oda ne kozmáljon.

Az asszony meg épp jött hazafelé. Már messziről meglátta, hogy tűz ég a ház mellett, és elcsodálkozott. “Mire az neki?” – gondolta magában, és sietett haza. Az ember észre se vette, és már ott is volt.

– Mi történt, miért gyújtottál itt tüzet?

– Gondoltam, az udvaron forralom fel a tejet, így kényelmesebb.




Felforrt a tej. Az asszony felkapta a csöbröt, és bevitte a házba. Az ember elmondta, mi minden történt vele egész nap.

– Megéheztem – mondta az asszony −, adj ennem!

– Csak tej van, egyéb semmi, nem volt időm főzni, egész nap azt se tudtam, hol áll a fejem. Tudod mit, asszony, holnap inkább maradj te itthon, és láss a házi munka után, majd én legeltetem a juhokat.

Attól fogva sohase mondta az ember, hogy az ő munkája nehezebb. És boldogan éltek.


Forrás:

internet

Képek: pixabay

Tetszett a cikk?

 

 

1001Könyv cikkek

Fernanda Melchor: Hurrikánok évada
Szórakoztató irodalom, Kortárs világirodalom
Prostitúció, babona, korrupció, kábítószer, nyomorúság közepette játszódó, brutális história.
J.R.R. Tolkien
Írók / Szerzők, Kedvencek
10 meglepő tény a Gyűrűk Ura írójáról.
John Vaillant: A tigris
Természet- és Társadalomtudomány, Dokumentumregény
Emberevő tigris portyázik egy eldugott falucska mellett az orosz Távol-Keleten. Róla szól ez a történet.
Stephen King : A ragyogás
Szórakoztató irodalom, Krimi / Thriller / Horror
Izgalmas alapötlet! Izgalmas helyszín! Izgalmas szereplők! Izgalmas lezárás! Mi az? Hát persze, hogy A RAGYOGÁS.
Náray Tamás: Zarah sorozat
Magyar kortárs irodalom, Sorozatok
A sorozathoz erősen kapcsolódik egy süteményeskönyv is, ami Zarah Winter kedvenc süteményreceptjeit tartalmazza.
Az Ózban több mint 100 állatot öltek meg
Gyermek és ifjúsági, Mesekönyvek
Tanmesének mutatják be, de az eredeti történet szereplőinek kezéhez valójában vér tapad.
Az első betiltott könyv a történelemben
Blog, Könyves cikkek
Melyik volt az első betiltott könyv? Mai írásomban erről lesz szó.
József Attila és a magyar költészet napja
Könyves hírek / Aktuális, Jeles napok
A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik.
5 híresség – 5 könyv; 2. rész
Blog, Könyvajánló
Mit olvasnak a filmsztárok? Mai írásomban újabb 5 híresség kedvenc könyvét osztom meg.

További 1001könyv cikkek »

 

....